Loading...

Pácienseknek

Mit jelent a prehabilitáció?

Egy műtét fokozott és erős megterhelést jelen a test és lélek számára egyaránt, ezért az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet kap a páciens műtétre való felkészítése – ezt nevezzük prehabilitációnak, amelynek célja az erőnlét, az állóképesség, a mobilitás és a beteg mentális állapotának javítása. Hitem szerint a személyre szabott ellátások jelenthetik a megoldást: a kezelőorvossal egyeztetett rendszeres testmozgás, szükség esetén fogyókúra is sokat segíthet, de célszerű megnézni, hogy áll a szervezet vas szintje, hiszen a vérszegénység megnöveli a fertőzések kockázatát is, sőt, akár a műtét elhalasztására is sor kerülhet. A nem megfelelő vasszint esetén sok vörös húst, aszalt sárgabarackot, hüvelyeseket, olajos magvakat és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása ajánlott, de persze itt is a személyre szabott receptúra a jó: sok esetben, a műtét előtt, speciális étrendet írhatunk elő. A daganatos megbetegedéssel küzdő páciensek esetében azt is megfigyelhettük, hogy a pszichés állapotra is kedvező hatással van a prehabilitációs szakasz, hiszen a betegek nem tétlenül várják a műtét időpontját, hanem tenni is tudnak. Hiszek a személyre szabott prehabilitáció erejében, hiszen nap, mint nap tapasztalom, hogy a páciensek motiválttá és elszántabbá válnak, érzik, hogy kezelőorvosukkal együtt ők is tevékenyen részt vállalhatnak a daganat leküzdéséért folytatott harcban. A prehabilitációnak köszönhetően rövidebb lehet a lábadozás ideje, a betegek gyorsabban, kevesebb szövődménnyel gyógyulhatnak, és könnyítheti, illetve kevésbé fájdalmassá teheti a beavatkozást követő rehabilitációt is.

Onkosebészeti műtétek:

A rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti elhalálozás hazánkban a második helyen áll azon a „listán”, amely a halálozási okokat sorakoztatja fel – és ez a szám, évről-évre csak egyre nő. Elkeserítő tény az is, hogy a rákos betegek körében is folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik valamilyen, a hasüregben kialakult daganattal küzdenek, mint gyomor, hasnyálmirigy, vastag- vagy végbél esetleg petefészek rák és azzal a szomorú ténnyel is szembe kell néznünk, hogy az ilyen megbetegedéseknél a túlélési arány is kedvezőtlen adatokat mutat.

A vastag-és végbélrákkal küzdők száma ugrásszerűen megnövekedett az elmúlt évtizedben, a nyugati országokban ma már jellemzően a második-harmadik daganatos halálok között szerepel, kialakulásáért és a növekvő tendenciáért elsősorban a megváltozott életmód és környezeti hatások tehetők felelőssé. A daganatok kialakulását elősegíthetik a rostszegény ugyanakkor magas zsírtartalmú ételek, a finomított szénhidrátok és a túlzott alkohol fogyasztása, de rizikóként kell kezelni a mozgásszegény életmódot, a dohányzást és természetesen a genetikai hajlamosító tényezőket is.

Míg a végbélrák elsősorban a férfiak közül szedi áldozatait, addig a vastagbélrák mindkét nemnél hasonló arányban fordulhat elő. A megbetegedések száma az életkor előrehaladtával nő, ma leginkább a 60-80 éves korosztályra jellemző, de egyre gyakrabban találkozunk fiatalabb páciensekkel, a negyvenes generációt is jelentősen veszélyezteti ez a kór, a fiatalok, 20-30 évesek pedig, a megváltozott életmódból adódóan még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az X és Y generáció szülötteinél már kétszer akkora a kockázata, hogy kialakuljon a vastagbélrák, mint például a szüleiknél.

A vastag- és végbélrák általános tünetei lehetnek a bizonytalan hasi fájdalom, székelési habitus megváltozása, émelygés, puffadás, véres széklet.

Örvendetes tény, hogy figyelembe véve a betegség előfordulási gyakoriságát szűrőprogram került bevezetésre.

Tudni kell azonban, hogy pontos diagnózis csak vastagbéltükrözés (colonoscopos vizsgálat) és ennek során történő szövettani mintavétel eredménye alapján állítható fel.

Az érintett betegek általában kombinált kezelést kapnak, amely a műtéten kívül szükség esetén magában foglalhatja a kemoterápiát és/vagy sugárkezelést is. Ez természetesen sok tényezőtől függ, például a daganat elhelyezkedésétől, kiterjedtségétől, a rák genetikai tulajdonságaitól.

A gyomorrák előfordulási gyakorisága enyhén csökkenő tendenciát mutat, azonban így is évente körülbelül 750 000 ember haláláért felel világszerte, míg hazánkban a rákos halálozások mintegy 7.5 százaléka. A betegség kezdete általában a 40 év fölötti életkor jellemző, leggyakrabban 55-75 éves korosztályban jelentkezik. Fontos tudni, hogy a férfiak körében kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a nőknél.

Kialakulására hajlamosít a túlzott só fogyasztás, valamint a füstölt, nitrit-és nitrát vegyületekkel tartósított élelmiszerek fogyasztása is, azonban a nem gyógyuló, vagy nem megfelelően kezelt, elhanyagolt gyomorfekély szintén rizikótényezőt jelenthet. A háttérben bakteriális fertőzések is állhatnak, a Helicobacter pylori fertőzés tartós jelenléte is összefüggésbe hozható a kórral.
A tünetek sajnos sokszor csak előrehaladott stádiumban jellegzetesek: teltségérzet, hasi diszkomfort érzés, étvágytalanság, fogyás, „vérszegénység”, emésztési zavarok lehetnek az árulkodó jelek.

Pontos diagnózis, hasonlóan a vastag- és végbéldaganathoz, csak gyomortükrözés (gastroscopos vizsgálat) és ennek során történő szövettani mintavétel eredménye alapján állítható fel.

A mintavételt megelőzhetik általános vizsgálatok, mint például hasi ultrahang vizsgálat, röntgen- és laborvizsgálatok.
Kezelése elsősorban sebészeti eljárással történik, amelyet különböző protokollok szerinti kemoterápiás kezelések egészíthetnek ki.

CRS és HIPEC Citoreduktív sebészet és hyperthermiás intraperitoneális kemoterápiás kezelés

Az előrehaladott stádiumú, hashártyaáttéteket adó daganatokkal jelentkező betegek ellátása különös figyelmet érdemel, mivel az időben történő, optimális kezelés nélkül igen szomorú túlélési adatok jellemzik ezt a betegcsoportot.
Egy, a közelmúltban megjelent európai tanulmány szerint a hashártya áttétekkel járó, előrehaladott vastagbél daganatban szenvedők túlélési esélye körülbelül 5-12 hónap, míg a gyomorrákosoknál ez a szám alig több 3-5 hónapnál. Hazánkban a hashártya áttétes tumoros betegek esetében a CRS és HIPEC kezelésen kívül sebészeti beavatkozást nem vagy pusztán szövettani mintavétel céljából végeznek, vagy életveszély elhárítása érdekében történik műtét (vérzés, bélelzáródás, daganatos átfúródás esetén).

Napjainkban Magyarországon a hashártya áttétes rákos betegnek az általában csekély eredménnyel kecsegtető vénás kemoterápiát javasolják, holott a világ vezető onkológiai központjaiban már hosszú évek óta elérhető olyan sebészi beavatkozás, amely jelentősen segítheti a túlélésért, felépülésért folytatott „harcot”.

A ma ismert hagyományos műtétekkel szemben a hashártya áttétes pácienseknél alkalmazható egy olyan személyre szabott, speciális beavatkozás, amellyel a betegek többségének túlélése meghosszabbítható, bizonyos esetekben akár a teljes gyógyulás is elérhető. Erre specializálódott gyógyító centrumok nyíltak már szerte a világon: az USA-ban, Európában és Ázsiában. A műtét alkalmasságát, hatékonyságát és biztonságosságát számtalan klinikai vizsgálat igazolta.

A citoreduktív sebészet (CRS) számos különböző típusú sebészi beavatkozásból áll, attól függően, hogy milyen kiterjedésű a hashártya érintettsége és ez az eljárás olyan betegeknek nyújt reményt, lehetőséget az életre, akiket korábban gyógyíthatatlannak nyilvánítottak.

Az eljárás magában foglalja a daganatosan beszűrt szervek eltávolítását, a hashártya kiirtását, a nagycseplesz, szükség esetén a lép, az epehólyag, a máj tokjának eltávolítását, a gyomor, vékony-, vastag- és végbél csonkolását, a méh illetve a petefészkek eltávolítását. Ennek az úgynevezett citoreduktiv sebészeti eljárásnak az egyik legfontosabb célja minden látható daganat eltávolítása. A műtét komplexitása miatt akár 8-12 óra hosszú is lehet.
Azoknál a pácienseknél, akiknél a teljes daganat mennyiséget el lehet távolítani és a hasüregben látható daganat nem marad, a még műtőasztalon, altatásban lévő betegen egy speciális kemoterápiás kezelést is elvégzünk (hyperthermiás hasüregi kemotherápia – HIPEC). A 30-120 perces eljárás során a kemoterápiás szer állandó hőmérsékletét és a folytonos keringetését, közvetlenül a hasüregben egy speciálisan erre a célra kifejlesztett pumparendszer biztosítja. Ennek az eljárásnak az egyik komoly előnye, hogy igen nagy helyi koncentrációban alkalmazható a kemoterápiás oldat, ezzel pedig jelentősen növelhetjük a daganatot pusztító hatását, illetve az így alkalmazott hasüregi bevitel minimalizálja a kemoterápiás kezelés jól ismert mellékhatásait. Kimutatták azt is, hogy a magas hőmérséklet (42°C-43°C) fokozza a citosztatikum szöveti bejutásának mélységét és önmagának a magas hőmérsékletnek is van direkt hatása, ami a daganatsejteket pusztítja el.

Kifejezetten az előrehaladott, már hashártyaáttéteket adó hasüregi daganatok kezelésében alkalmazzuk, melyek eredetük szerint lehetnek:

  1. féregnyúlvány daganatos megbetegedései
  2. petefészekrák
  3. hasüregi mesothelioma
  4. vastag- és végbélrák
  5. gyomorrák
  6. hasnyálmirigyrák
  7. hashártya primer daganata

Vastag- és végbélrák, gyomorrák, petefészekrák és hasnyálmirigyrák megfelelően korai diagnózisa esetén még nem szükséges CRS és HIPEC eljárást alkalmazni.

A betegcsoportra jellemző tünetek az alapbetegségtől függően változatosak lehetnek:

  • haskörfogat növekedése
  • puffadás, hasi diszkomfort érzés
  • székelési szokások megváltozása
  • véres széklet
  • étvágytalanság, fogyás

Sajnos nem minden előrehaladott stádiumú, hashártyaáttétes beteg alkalmas a beavatkozás elvégzésére, mivel a betegek kiválasztásánál szigorú szelekciós kritériumokat kell alkalmazni az igen megerőltető műtét miatt is, de fontos az életkor, a betegség felfedezése óta eltelt idő, a betegek általános állapota, a hasüregi áttétek kiterjedtsége, a korábbi műtétek száma és minősége, valamint a kapott kemoterápiás kezelések száma. Ezek figyelembevételével dönthető el, hogy mely esetekben jöhet szóba a beavatkozás elvégzése.

Konzultációhoz az alábbi leletekre van szükség:

  • hasi ultrahang vizsgálat,
  • hasi CT/MRI/PET-CT vizsgálat,
  • előzetes műtét/műtétek szövettani vizsgálatának eredménye,
  • előzetes kórházi kezelések, műtétek esetén a zárójelentések, vérvételek eredményei

A „pseudomyxoma peritonei” egy különleges klinikai kórkép, amely a féregnyúlvány rosszindulatú elváltozása által termelt daganatos nyáksejtek hasüregi szóródása miatt jön létre. A féregnyúlvány ugyanis nyáktermelő sejteket is tartalmaz, amelyek kóros esetben folyamatosan osztódnak, míg számuk olyannyira megnő, hogy a féregnyúlvány perforál és a hasüregbe került daganatsejtek bármely hasüregi régióban megkezdhetik további növekedésüket. Az így termelt kocsonyás anyag pedig, a betegség lefolyása során, teljesen kitöltheti a hasüreget.

A különlegesnek számító betegség előfordulásával kapcsolatban pontos hazai adatok még nem állnak a rendelkezésünkre, de körülbelül évi 10 – 15 új megbetegedéssel kell számolnunk.

Tüntei lehetnek a haskörfogat növekedése, hasi fájdalom, puffadás, diszkomfort érzés, étvágytalanság, a testtömeg hirtelen változása. Fontos tudni, hogy a kezelését egyedül a CRS és HIPEC eljárás biztosíthatja, a hasüregi kemoterápiás kezelés nélkül végzett műtétek nem hozhatnak eredményt.

A hasüregi mesothelioma a hashártya elsődleges (nem áttéti) daganata, amely igen ritka.

A betegség kialakulását az azbeszt expozíció segíti elő, valamint genetikai faktorok is szerepet játszhatnak. A tünetek megjelenése és az azbeszt expozíció között általában két-három évtized telik el, a férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők.

A diagnózis felállítása nehéz és sajnos sok esetben elkésett, mivel tünetei nem jellegzetesek, a haskörfogat növekedése, hasi fájdalom, fogyás, étvágytalanság és új keletű hasfali sérv jelentkezése lehetnek az árulkodó jelek.

A mai álláspont szerint a CT vizsgálat a legmegbízhatóbb képalkotó diagnosztikai módszer, időben történő diagnózist követő pedig kezelése a CRS és HIPEC eljárásnak köszönhetően megvalósítható.

Egyre növekvő előfordulása és rossz kórjóslata miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a petefészekrákra, évente 1400 új esetet diagnosztizálnak. Magyarországon vezető halálok a nőgyógyászati rosszindulatú kórképek között, amelyben nagy szerepet játszik a sok esetben késői stádiumban történő felismerés is. Azt is el kell mondani, hogy a korai diagnózis felállításához sajnos még nem létezik hatékony szűrőprogram.

A betegség az életkor növekedésével egyre gyakrabban fordul elő, 55 és 60 év között a leggyakoribb. Rizikófaktort jelent a családban előforduló petefészekrák, a megelőző méhtest, vagy emlőrák, valamint bizonyos környezeti tényezők.

Tünetei lehetnek hasi fájdalom, hasi görcsök, vizelési panaszok, fogyás, puffadás, emésztési zavarok, rendszertelen havi vérzés.
Diagnózisa nehéz, a tünetek tudatában készített ultrahangvizsgálat, majd azt ezt követő hasi CT vizsgálat alapján történik.

A petefészekrák viszonylag későn ad hasüregen kívüli áttéteket, elsősorban a hasüregen belüli terjedés jellemzi, ezért kezelhető hatékonyan a CRS és HIPEC eljárással az előrehaladott, hashártyára terjedő petefészekrák is.

Tisztelt Látogató! 

Tájékoztatjuk, hogy a személyes konzultáció 2022. július 1. - augusztus 31. között szünetel, a betegelőjegyzési telefonszám nem elérhető, azonban online (e-mailben) másodvélemény ez idő alatt is kérhető.

A magánrendelésemre a 2022. június 30-ig előjegyzett pácienseket az egyeztetett időpontban fogadom.

 A jövőbeni személyes konzultációval kapcsolatos információkkal kapcsolatban 2022. augusztus 29-től itt, a weboldalamon tájékozódhat.

Megértését és együttműködését köszönöm!

 

Dr. Tóth Lajos Barna